Ezt a válságot mélyítik a Magyarországon uralkodó mai áldatlan állapotok és a Kárpát-medencében szétszaggatottságban, másodrangú állampolgárként élõ nemzettársaink kilátástalan helyzete, akiket 18 évvel Európa megújulása után még mindig diszkrimináció súlyt, egyre inkább kitéve a szomszédos államok agresszív nacionalizmusának.

Sem a magyar állam, sem az Európai Unió részérõl nem tapasztalható olyan törekvés, amely reményt nyújtana ennek a fájó kérdésnek a megoldására. A sorozatosan elmulasztott történelmi pillanatok és lehetõségek tanulsága arra int, hogy nincs mire tovább várni. Haladéktalanul meg kell tenni a szükséges lépéseket ezen állapotok felszámolására.

A Magyar Kérdés megoldásának alapvetõ eszköze, a szabadság és egyenlõség elvére épülõ önrendelkezés, amely minden nép természetes és elidegeníthetetlen joga.

· A magyar nép kinyilatkoztatott önrendelkezési igényét rögzíteni kell a magyar alkotmányban és új nemzetstratégiát kell kidolgozni önrendelkezési jogának érvényesítésére.

- Az önrendelkezési jog érvényesítésének legfõbb eszköze a népakaratot kimutató népszavazás. Elvárjuk, hogy a Magyar Kormány adjon meg minden lehetséges támogatást a népszavazások lebonyolításához, és az önrendelkezési jog érvényesítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséhez. Képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot minden illetékes fórum és kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete elõtt.

- A minden népet megilletõ önrendelkezési jog jegyében zajló magyar önrendelkezés folyamatában vállaljon, alkotmányos alapon, védõhatalmi státust a Kárpát-medencei elszakított területeken élõ magyar nemzeti közösségek iránt.

Felszólítjuk a budapesti parlamentet, a kormányt és valamennyi politikai erõt, hogy vállalják fel jelen nyilatkozatunkban foglaltak megvalósítását.

Hívjuk az egyházakat, civil- és érdekképviseleti szervezeteket, közéleti személyiségeket, kérve tõlük, hogy befolyásukat latba vetve segítsék a Világkongresszus kezdeményezését.

Felhívunk minden magyar embert, hogy legyen társunk ebben a küzdelemben, és félelem nélkül, eltökélten harcoljon a minden szabad népet megilletõ önrendelkezés jogáért.

Végül felkérjük az írott és elektronikus sajtó képviselõit, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusa által kibocsátott nyilatkozat ismertetésével segítsen a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívni a magyar nép mindmáig nem teljesült alapvetõ jogára.

Kelt Budapesten, 2008 augusztus 20-án
A Magyarok VII Világkongresszusa

Mellékletek: Kinyújtott kézzel
Jogi háttér

Kárpát-medencei magyarként szólunk Európa nemzeteihez.

Immár kilencven éve kell a mai Magyarország határain kívül élõ nemzettársainknak számtalan igazságtalanságot elviselniük. A trianoni majd párizsi békeszerzõdés eredményeként a magyar nép mintegy egyharmada, megkérdezése és beleegyezése nélkül, idegen államalakulatok fennhatósága alá került. Az ezt megalapozó békeszerzõdések diktátumok voltak, a hozzájuk kapcsolódó kisebbségvédelmi egyezmények a gyakorlatban nem tudták biztosítani a magyar nemzetiségû polgárok számára az õket megilletõ jogokat.

Ma már Kelet-Közép-Európában a történelmi államalkotó hagyományokkal rendelkezõ népek közül egyedül a magyar az, amely kénytelen viselni a huszadik század elején rá erõltetett méltánytalan és súlyos sorsot. Elérkezett az idõ, hogy e nyilvánvalóan igazságtalan helyzetet megváltoztassuk, hiszen a nemzetközi jog lehetõvé teszi a népek önrendelkezését. Míg az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak, koszovói albánok e jog alapján szabadságot és függetlenséget nyertek, a magyarok idáig még autonómiához sem jutottak.

A kontinens nem lett a "szabadság, jog és biztonság" területe, mivel az Európai Unió a mai napig nem biztosította az ehhez szükséges feltételeket sem a kollektív jogok, sem az önrendelkezési jogok tekintetében.
Európa békéjét és biztonságát nem lehet hosszú távon garantálni egy nép alapvetõ jogának megvonásával, ezért a Magyarok VII. Világkongresszusa úgy határozott, hogy a kérdés rendezésére nyilatkozatot bocsát ki, és kezdeményezi a Kárpát-medencei magyarság békés együttélését és megmaradását biztosító önrendelkezési jog teljes körû és haladéktalan helyreállítását.

A megoldásra példát kínál Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter, aki az olasz szenátus elé terjesztett beadványában népszavazást követel Dél-Tirolban, "mert az önrendelkezési jogot nem szabad megvonni a dél-tiroli néptõl sem".

Ilyen körülmények között szólítjuk meg a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén és az osztrák nemzet fiait és kormányait: KÖZÖS A SORSUNK. Jövõjük-jövõnk csak akkor lesz boldog és sikerekben gazdag, ha kölcsönös bizalmon alapuló, egyenrangú partnerként tudnak velünk együtt élni.
Elkötelezettségünk erõs, hisszük, hogy törekvéseinket siker koronázza, és a szomszédunkban élõ nemzetekhez hasonlóan sorsukról hamarosan saját magunk rendelkezhetünk.

Az önrendelkezés joga - mint természetes jog - minden más szabadságjognak az alapja. Ezt számtalan ENSZ-, Európa tanácsi és EBEÉ-határozat is megerõsíti. Az önrendelkezési jog írott nemzetközi joggá akkor vált, amikor 1977-ben hatályba lépett az ENSZ Közgyûlése által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya.

Ezen okmányok elsõ cikkelye így szól: "Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdésüket."

Ez a jog kötelezõ jellegû - jus cogens - ami azt jelenti, hogy ezt a jogot nem csak be kell tartani, hanem errõl a jogról le sem lehet mondani. Minden szerzõdés, amely megszegi ezt a jogot - semmis.

A Kárpát-medencei magyarság helyzete több okból nemcsak igazságtalan, de jogtalan is:
Mindenütt, ahol népszavazás nélkül új határokat húztak, megsértették az alapvetõ önrendelkezési jogot. (Az USA emiatt nem ratifikálta a Trianoni szerzõdést.)
A pacta sunt servanda elve sem alkalmazható, mert tárgyalások hiánya miatt nem szerzõdésrõl, hanem diktátumról van szó.
A nemzetközi szerzõdések jogairól 1969. május 23-án Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye kimondja, hogy minden szerzõdés semmis, amely erõszakkal való fenyegetéssel, vagy annak alkalmazásával, vagy az ENSZ Alapokmányában leírt nemzetközi jog alapelveinek megszegésével jött létre.

A Kárpát-medencei magyarság annak az iránymutató ENSZ-határozatnak is megfelel, amely kimondja, hogy mérvadó a történelmi összetartozás, a történelmi és kulturális egység és folytonosság.

Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul.

A nép akaratát hivatalos vagy belsõ népszavazással meg kell állapítani és ki kell nyilvánítani.

Bármi legyen is a szavazás eredménye, az a meglévõ egyensúlyt nem veszélyeztetheti, mivel minden szomszédos ország vagy már EU-tagállam, vagy csatlakozni szándékozik az európai közösséghez.