Szeretettel üdvözli ÖNT a Bácska Nemzeti Kör!

A szervezet létrehozásához az alapító tagokat az a törekvés vezette, hogy a jelenlegi individualista - tehát az egyén jelentőségét hangsúlyozó - társadalomszemlélettel szemben megfogalmazzák és terjesszék a NEMZET, mint személyek által alkotott, de személyek feletti társadalmi érdekegység jelentőségét és erősítsék a nemzeti azonosság tudatot. E célnak érdekében az egyesület tevékenységi köre a következő:

- A nemzeti értékeket hangsúlyozó ismeretterjesztés előmozdítása a történelem, a tudomány és a kultúra területein.

-  Baja város és vonzáskörzete nemzeti történelmi vonatkozású helyeinek feltérképezése, gondozása, népszerűsítése.

-  A Nemzetért helytálló, az ifjúság elé példaképként állítható bajai, illetve Baja környéki személyek életrajzának feldolgozása, emlékük ápolása.

-  A nemzeti érdek megfogalmazása, népszerűsítése és megjelenítése a közélet helyi és országos színterein.

Véleményeiket, javaslataikat köszönettel vesszük és nyugtázzuk.

HÍREK-HÍREK-HÍREK 

.....Tallózunk.....
Köz-(Baja-Bácska) érdekű témák!

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! c. versét előadja Selmeczi Roland

Kérem, hallgassa meg az alábbi linkre kattintva!

http://www.youtube.com/watch?v=aDSZfCPsRlA    

„Aki nem tud országért küzdeni,

az nem érdemel országot!”

(Wass Alber)

 Alföldi Géza: A Vezér!

Vezér? Van itt, aki annak nevezi magát, annyi,
mint nyári melegben öreg istállókban a légy.
Donganak, mint éber darazsak, hirdetnek új hitet,
mint megszállt táltosok, mutatnak új utat, mint útszéli jel...

...van, aki mindent örömmel elszível,
van itt megszállott, van itt kótyagos,
van, aki reggeltől estig ordít, beszél,
csak éppen nem ő a: Vezér!

Mert a vezért imádni kell,

S nem, nem az a vezér, akit önmaga emel
százak és ezrek fölé úrnak,
akit hólyaggá minden reggel újra fújnak,

akiben meglátjuk, a vétket, a tévedéseket,
akinél, úgy érezzük mi is jobban tudnánk

fűzni a szókat, tenni a tettet,
s nem az a vezér, aki hordja a keresztet,

vagy tűri a rúgást, a "népemért"!
...Az Isten küldi a: Vezért!

Jön, honnan, nem kérdi senki,
nem érdekel, múltjában mi van,

meg az sem izgat, gyári munkás-e,
iparos-e, vagy paraszt ember!

Csak jön! Talán még furcsán is nézünk,
ahogy először előlép s beszélni kezd,

talán fakó a hangja, az arca bíbor,
s nem sztárok arca, ha kémleli a messzeséget,
de valami mégis odafigyelni késztet!

S ahogy egymáshoz hordja az igéket,

ahogy a mondatokat kiszórja szívvel,
ahogy megremegtet fel-felcsukló hangja,
ahogy lehunyt szemeit is egyre szebbnek látom,

ahogy elragad magával könnyedén és csaláson,

ahogy megmutat rútat és szépet,
ahogy valóra váltja tettel a meséket,
ahogy odaáll, küzd és vérzik,

ahogy kezet fog, ha nézik, vagy nem nézik,

ahogy megáll és azt zúgja: utánam!
ahogy gondolkodás nélkül elindulsz utána, s
ha fejjel vezet

a falnak, fejjel a legmagasabb hegynek,

nem keresed, mit és miért akarhat,
csak úgy érzed, nincs más, aki
jobban tudjon bármit, mint ahogy ő tud,

s szentül hiszed beváltja, amit ígér,

s esküdni kezdel rá, mint Istenre, szentre,
nevével ébredsz, nevével alszol este,
nélküle nem látod a jövőt szépnek,

benne látsz Hitet, Hazát, Törvényt,

s úgy érzed, meghalni érte
a legszebb álommal felér!
Akkor, Testvér, tudd meg, ő a: Vezér!

A Nép,
1944. augusztus 17.

Paudits Zoltán

Magyar bánat, Trianon

Levágták ujjaid,

lábadat, kezedet,

csonkává tették

szép magyar földedet.

Elvették a határt,

elzárták a népet,

és nem hagytak mást,

csak az ős emléket.

Szakadt Bánát, Bácska,

Erdély és Hargita,

milliók száján

ég ma is az ima.

Könnyben áll a magyar

szívnek dobbanása,

ellen a világ,

csak  Isten a társa.

Lobbanj fel égi tűz,

olvaszd el a láncunk,

űzd ki lelkünkből

mérhetetlen gyászunk!

Mária, Szent Anyánk,

nyújtsd felénk kezedet,

tedd újra eggyé

hű magyar nemzeted!

József Attila

  Pogányos hitvallás magyarul

Hol vagy erős pogány sereg,
Hős Vata, bálványos berek?
Hol alszol bátor Bocskay?
Kossuth dicső csapatjai?!

A bősz magyar vér nem buzog?
Mint gyáva, hitvány koldusok
Könyörgünk már az életér'?
Hadúr öszvérként mendegél?

Ó nem, ilyet ne higgyetek -
Hadúr itt van közöttetek,
Hadúr a roppant Őspogány
Üget sötétpej vadlován.

Szegődjünk hát nyomába mi
A gyávaságot irtani,
Álljuk helyünket emberül -
Ki kűzd megél, más elmerül.

Megáll Isten meg a világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad s egész lesz a magyar

(1922. július)

 Váci Mihály

 "Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!"

Május első vasárnapján egyik nagy magyar költőnknek, Dsida Jenőnek a versével emlékezzünk az édesanyákra.

  Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Babits Mihály

Eucharistia
     

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős

törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje

szállna mellükbe - de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.

A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
ő óriásabb óriás!
ki két karjával általér

minden családot s törzseket.
Egyik karja az Igazság,
másik karja a Szeretet...
Mit ér nekünk a Test, a Vér,

ha szellemében szellemünk
nem részes és ugy vesszük Őt
magunkhoz, mint ama vadak
a tetemet vagy totemet?

Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,

hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap.

1938. márc.

Árpád fejedelem 

Arany János 

  Az örökség 

Azok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.  

Lakásuk volt paripájok háta,
Vetett ágyok kemény nyeregkápa:
Ettek és aludtak vérmocskolta nyergen,
Jártak éjjel-nappal sok nehéz fegyverben.  

Nem kérdezték : sok-e az ellenség ?
Olvasatlan próbáltak szerencsét;
Tudták, a szerencse mindig ahhoz pártol,
Kinek szive még a halálban is bátor.  

Elfogytak, elzülltek ottan-ottan,
Szép országok hevert elhagyottan,
Fölveré az isten mindenféle gyoma,
Éktelenné tette török, tatár nyoma.  

Rongált zászló lőn az ő formája,
Nem volt annak színe, sem fonákja,
Itt-amott sötétlett rajta egy-egy vérfolt:
Szép zászlónk, az ország, váznál nem egyéb volt.  

E becses zászlónak, a hazának,
Védelmében hányan elhullának!
Vérökben a rúdját hányszor megfereszték
Régi ősapáink! de el nem ereszték.  

Igy a zászló, ránk örökbe maradt,
Ránk hagyák azt erős átok alatt:
Átok alatt, hogy, ha elpártolunk attul,
Ne legyen az isten istenünk azontul.  

Most telik be, vagy soha, ez átok.
A zászlót, a zászlót ne hagyjátok!
Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az istennek soha több magyarja.  

(1848)

Fiatal, Magyar Gárda tagtársam vallomása az avatásról, a Hazaszeretetről:

  Megjegyzésem: Szívmelengető számomra a tudat, hogy Gál Tibort barátomnak vallhatom, valamint e levél továbbításra való kérését teljesíthetem. Czapp János. Dombóvár.

 Magyarországért, nemzetünk megmaradásáért

AZ EGRI VITÉZLŐ ISKOLA által megfogalmazott 12 alapelv:

1. Élj tudatosan, törekedj a tisztességre! Ne tűrd el a megalázást!

 2. Mondd ki a véleményed! Kerüld a hazugságot és a hazug embereket!

 3. Gondosan válogasd meg, mit olvasol, mit nézel, mit hallgatsz!

 Az újságok, a tv- és rádióadások többsége silány szellemi szemét.

4. Vásárolj tudatosan! Keresd a magyar árut! Támogasd a hazai
termelőket!

 5. Vásárolj közvetlenül a termelőtől! A vásárló és a termelő közti közvetlen
kapcsolat a legjobb garancia.

6. Kerüld a multikat, a bankokat és a biztosítókat! Az ő hasznuk csak
a külföldet gazdagítja, minket ugyanilyen mértékben szegényít. Soha ne vásárolj hitelre!

 7. Törekedj az egészséges életre! Mozogj sokat, ne dohányozz, alkoholt,
kávét mértékkel fogyassz! Kerüld a drogokat! Orvoshoz és patikába járni a legnagyobb pazarlás.

 8. Ne autózz és ne telefonálj feleslegesen! Járj többet gyalog, kerékpárral,
tartsd személyesen a kapcsolatokat!

 9. Kíméld a környezetedet minden szinten és formában!

 10. Nyaralj itthon! Magyarország gyönyörű, és még szebb lehet, ha az itthon elköltött forintjaid gyarapítják.

 11. Élj hittel, de kerüld a hiteltelen szektákat! Ezek jobbára a pénzedre fenik a fogukat.

12. Járj elöl jó példával! Tájékozódj, tanulj, gondolkozz és taníts!

Eddig a Vitézlő Iskola alapelvei, és néhány kiegészítés:
13. Becsüld meg magyar nyelvünket, a külföldről jött szavakat lehetőleg magyar szavakkal helyettesítsd! Kerüld a szlenget, ne silányítsd gyönyörű ősnyelvünket!

 14. Törekedj arra, hogy megismerd igaz múltunkat, történelmünket, hagyományunkat, ne hidd el a ránk erőltetett hazugságokat!
Nézz utána az igazságnak, tájékozódj! Csak annak a nemzetnek van jövője, aki ismeri igaz múltját.

 15. Ápold hagyományunkat, éld népszokásainkat! Ismerd meg meséinket, népdalainkat, mondáinkat, magyar szellemi kincseinket, gyökereinket! Ismertesd meg ezeket másokkal is! Az a fa él, amelyiknek van gyökere.

 16. Ne hagyd, hogy ünnepeinket elsilányítsák, tartsd ezeket a magyar hagyománynak megfelelően! Tudj ünnepelni, ismerd az ünnep lényegét!

 17. Ezen alapelvek szerint neveld gyermekeidet, unokáidat, a rád bízottakat!

Ismertesd meg ezeket ismerőseiddel is!

 Ady Endre

A szép Húsvét

Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a húsvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban,
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh Húsvét.
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

 BAJAI CSENDÉLET...